Nemr�g leplezt�k le az �j magyar sportkocsit Berlinben. Az �j TT sajnos csak annyira magyar, mint az el�dje: ez is az Audi gy�ri �zem�ben k�sz�l. A m�sodik gener�ci� persze nem csak a gy�rt�s hely�t illet�en k�veti a kitaposott utat. Az alapkoncepci�n, a formaterven �s a motorv�laszt�kon is l�tszik, hogy az Audi fejleszt�i csak ott v�ltoztattak, ahol musz�j volt, �s ez nem is meglep�. Egyr�szt m�r megszokhattuk a m�rk�t�l, hogy sz�vesen haszn�lja a bev�lt sablonokat, m�sr�szt a TT els� gener�ci�ja is el�g sikeres volt, �s j�l ismert alapszab�ly, hogy ami bev�lt, azon nem �rdemes t�l sokat v�ltoztatni.

A formaterv egyr�szt igazodik a TT hagyom�nyos sablonjaihoz, m�sr�szt igyekeztek beilleszteni az Audi jelenlegi egyenarculat�ba, �gy a tervez�knek el�g kev�s mozg�ster�k maradt. A hangs�lyos, sz�gletes profil�, de k�r�vre illeszked� s�rv�d�k, az el�l �s h�tul lefel� g�rb�l� �vvonal, a dinamikus tet��v, az �ri�si h�ts� ajt�, de m�g a h�ts� l�mp�k kialak�t�sa is az els� gener�ci�t id�zi. Az egyenruh�b�l a single-frame n�ven k�zismert, az orr als� perem�ig h�z�d� h�t�r�csot emelt�k �t. Az egyetlen, t�bb�-kev�sb� eredeti r�szlet a kifel� sz�lesed� els� f�nysz�r�p�r, de nincs k�ts�g�nk afel�l, hogy ezzel is tal�lkozunk majd az Audi k�s�bbi t�pusain.

A sajt�k�zlem�ny t�bb helyen is eml�ti az �j t�pus kiv�l� stabilit�s�t, ami �rthet� is, hiszen az el�z� v�ltozat p�lyafut�s�nak elej�t �pp a bizonytalan �ttart�sb�l ered� botr�nyok �rny�kolt�k be. A m�rn�k�k tanultak a hib�b�l, �gy a m�sodik TT-vel aligha lesznek hasonl� probl�m�k. Az els� �s legfontosabb stabiliz�l� t�nyez� az �j h�ts� fut�m�, amelyet a VW Golfb�l, az Audi A3-asb�l �s testv�rmodelljeikb�l m�r j�l ismer�nk. A t�bb leng�karos szerkezet eleve sokkal jobb, mint a kor�bbi egyszer�, csatolt leng�karos felf�ggeszt�s, de ennyi nem volt elegend� az Audi m�rn�keinek. 120 km/h felett a h�ts� ajt�b�l el�b�j� sz�rnyacska seg�t fenntartani a h�ts� fut�m� tapad�s�t, de a TT-ben alapfelszerel�s a m�gneses elven m�k�d� akt�v leng�scsillap�t�s is. Az els� tengelyvonal el� szerelt motor persze �gy is orrneh�zz� teszi az aut�t, de a tervez�k ezt a jelens�get is igyekeztek tomp�tani: a v�zszerkezet 69%-ban alum�niumb�l k�sz�lt, de a h�ts� r�sz nehezebb ac�l, �gy siker�lt jav�tani a s�lyeloszl�son, ami a hosszabb tengelyt�v miatt eleve jobbnak �g�rkezett, mint az el�z� TT eset�ben. A v�geredm�ny: az Audi le merte �rni a sajt�k�zlem�nyben, hogy a TT semleges viselked�se hat�rhelyzetben is legfeljebb enyhe alulkorm�nyzotts�gba csaphat �t, azaz rosszindulat� kit�r�sekr�l sz� sem lehet.

Az �j�t�s sz�nd�ka a motorv�laszt�khoz �rve l�that�an kifogyott a tervez�kb�l. Egyszer�en levettek a polcr�l k�t j�l bev�lt motort, mell� egy hatsebess�ges k�zi kapcsol�s� v�lt�t, �s az Audi A3-asb�l ismert �sszker�khajt�s� er��tviteli rendszert, �s betett�k az �j karossz�ri�ba. A kisebbik motor - amely egyel�re csak els�ker�k-hajt�ssal kombin�lhat� - a VW Golf GTI-b�l sz�rmaz� 200 l�er�s, TFSI jelz�s�, turb�s n�gyhengeres. Ezzel a TT 6,4 m�sodperc alatt �rheti el a 100 km/h-s temp�t, �s legfeljebb 240 km/h-val haladhat. Az er�sebbik a Golf R32 3,2 literes, 250 l�er�s V6-osa. Ehhez m�r �sszker�khajt�s is j�r, de ezzel egy�tt is 5,7 m�sodperc alatt gyors�tja a kup�t 100 km/h-ig, �s ez esetben m�r a v�gsebess�get is elektronika korl�tozza 250 km/h-ra.

Mindez persze csak a kezdet, hiszen k�s�bb j�n majd a kabri� v�ltozat, �s nincs okunk k�telkedni benne, hogy hamarosan b�v�l a motorv�laszt�k, �s az �j modellben is el�rhet�v� teszik a vill�mgyors, f�lautomata DSG v�lt�t. �sszegz�s, az �j Audi TT Coup� egy igazi �sszv�r.